Cukorbetegségről, szívbetegségi okokról és több másról

Testünk minden egyes sejtjének állandó vércukor-forrásra van szüksége. A vércukor, azaz a vér cukortartalma, a szervezet szöveteinek egyik legfontosabb tápanyaga. A táplálkozás során az emésztőrendszerünk a táplálék egy részét glükózzá alakítja és a véráramba juttatja. A hasnyálmirigy inzulin nevű hormonja révén kerül a glükóz a véráramból a sejtekbe. Amennyiben a sejtek nem jutnak elegendő glükózhoz, szó szerint éhen halnak.

A diabétesznek két fő formája van: I-es, és II-es típusú.

Az I-es típusú (fiatalkori, gyermekkorban kezdődő), a hasnyálmirigy alulműködésének a következménye. A fiatalkori cukorbetegséget általában egy hibás gén okozza, amelynek következtében a hasnyálmirigy nem képes elegendő mennyiségű inzulint termelni.
Az inzulin a “kulcs” a sejtekhez, mely mintegy “kinyitja a sejtek zárját”, hogy a glükóz bejuthasson.

A II-es típusú (felnőttkori) cukorbetegség esetében a hasnyálmirigy elegendő mennyiségű inzulint termel, de a sejtek nem tudják azt felvenni, mert a sejtek “zárja” valamely oknál fogva nem nyílik ki.

A hagyományos orvoslás a felnőttkori cukorbetegség tüneteinek kezelésére szoritkozik, azaz csökkenteni igyekszik a megemelkedett vércukorszintet. A szív- és érrendszeri megbetegedések és más diabetikus komplikációk is megjelennek azonban azoknál a betegeknél is, akiknek a vércukorszintje szabályozott. Így a vércukorszint csökkentése bár szükséges, de nem elégséges a diabetikus zavarok kezeléséhez.

A cukorbetegségben javasolt étrend zsírszegény, szénhidrátban dús: A zsírbevitelt 30% alatti kalóriamennyiségben határozza meg és 50-60%-ban a szénhidrátok (mint pl a gabonafélék) mennyiségét.
Az egyszerü szénhidrátok, (cukor, liszt,) túlzott megterhelésnek teszik ki a hasnyálmirigyet.

Tény, hogy a cukorfogyasztás tiltásán kívül a zsírszegény diéta hatékony a cukorbetegség kordábantartásában. Ez a gyakorlat azomban csak látszólag segít a kialakult cukorbetegség kezelésében, a szervezet egészséges működéséhez nem megfelelő.
A zsiradékok a táplálkozásunk és egészségünk alapját képezik. A zsírok minden típusa, beleértve a többszörösen telitetlen zsírsavakat is, a sejtmembránok építőelemei. A zsírsavak hiánya a testünket legyengíti, erőtlenné, betegségekre hajlamossá teszi. Hosszútávon a zsírok megvonása nem javít hanem ront a beteg életminőségén, de azért is megfontolandó, mert a zsír az emésztésnek is fontos tényezője, tekintve hogy nélküle nem szabadul fel kolecisztokinin, ami miatt viszont nem ürül epe, epe nélkül nem létezik jó emésztés, a rossz emésztés miatt hiánybetegség alakulhat ki. A legtöbb betegség hátterében pedig szinte mindig valamely tápanyag(ok) hiánya áll.

Az étolajokban telitetlen zsírsavak vannak. A többszörösen telitetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajok a hevítés során oxidálódnak: a többszörösen telitetlen zsírsav elég és aközben káros méreganyagok keletkeznek. Az ilyen zsírok elrontják (csökkentik) a sejtek azon képességét, hogy összekapcsolódjanak az inzulinnal, ami miatt a sejtek csak kevesebb glükózt tudnak felvenni. Vagyis a “zár” ami megnyitná a sejteket a glükóz előtt, megrongálódik ha túl sok többszörösen telítetlen oxidált zsírt fogyasztunk. Azután az inzulin már nem lesz képes “kinyitni az ajtót”.

Az általánosan használt étolajok telitetlen zsírsava valójában omega6 zsírsav. A belőle termelődő prosztaglandin magas vérnyomáshoz is vezethet. (A zsírokra alább még visszatérek.)

A glikémiás index egy viszonyszám, ami azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszer 1000 kJ mennyisége mekkora vércukorszint emelkedést vált ki.
Ám nem a vércukorszint emelkedése a legfontosabb, hanem az, hogy az adott étel mekkora inzulin-elválasztásra készteti a hasnyálmirigyet. Ha valamely élelmiszer sok inzulin termelésére késztet, akkor a vércukorszint alacsonyabb lehet, de mivel ehhez az eredményhez sok inzulin termelődésével jutottunk, az nagyon rossz.

Vagyis az a jó táplálék, aminek a glikémiás indexe „önmagában”(!) alacsony és nem pedig azért, mert sok inzulin kiválasztását eredményezi. A táplálék inzulin-stimuláló hatásának a mértéke sokkal fontosabb, mint a glikémiás index!
A fokozott inzulinelválasztás miatt hiperinzulinémia alakul ki. A rendszeresen magas inzulinhatásnak kitett sejtek pedig elveszítik az inzulin-érzékenységüket. A folyamat eredményeként kialakul a 2-es típusú diabétesz.
A magas inzulinszint a szervezetben a zsírraktárak növekedését is eredményezi, tehát elhízáshoz is vezet (ez az elhizás oka!), azt követően pedig a hasnyálmirigy kimerüléséhez.

Az alábbi kis táblázatban látható néhány élelmiszernek a glikémiás indexe (GI-je) és az általa kiváltott inzulinválasz:

Étel GI Inzulinérték Inzulin/GI
Fehér kenyér 100 100 1,00
Alma 50 59 1,18
Banán 79 81 1,03
Narancs 39 60 1,54 !
Szőlő 74 82 1,11
Barnarizs 110 62 0,56
Burgonya 141 121 0,86
Fehérrizs 110 79 0,72
Lencse 62 58 0,94
Mogyoró 12 20 1,67
Szárazbab 114 120 1,05
Chips 52 61 1,17
Csokoládé 79 112 1,42 !
Hal 28 59 2,11 !
Jégkrém 70 89 1,27 !
Joghurt 62 115 1,85 !
Keksz 118 87 0,74
Kukoricapehely 76 75 0,99
Marhahús 21 51 2,43 !
Mézes műzli 60 67 1,12 !
Rozskenyér 60 56 0,93
Sajt 55 45 0,82
Tej 30 90 3,00 !
Tészta 46 40 0,87
Tojás 42 31 0,74
Torta 56 82 1,46 !
Zabpehely 60 40 0,67

Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a cukrok, hanem az aminosavak is képesek jelentős inzulin termelődést kiváltani. Lásd pl a marhahús és a hal. (A fehérjék aminosavakból állnak.)

(A közölt táblázat forrása: http://betegsegek.drtihanyi.hu/cikk/a-glikemias-index-tundoklese-es-bukasa-ii)

Egy egészséges ember napi cukorszükséglete mintegy 6-8 g, s ezt a mennyiséget a gyümölcsök bőven tartalmazzák.
Túl azon hogy diabéteszben kerülni kell, a cukor az emésztőrendszerünkre is károsan hat. A cukor a természetben ilyen töménységben nem létezik.
Egy róla szóló tanulmány olvasható itt: http://www.tenyek-tevhitek.hu/cukor.htm
A csokoládéról pedig itt: http://www.tenyek-tevhitek.hu/csokolade-csokohologia.htm

Ám, mint a legtöbb betegség esetében, a cukorbetegség oka is legnagyobbrészben hiánybetegség. Ugyanis a hasnyálmirigyben képződő inzulin, fontos tápanyagok (legfőképpen a króm) hiányában nem képes ellátni a feladatát.
A megoldás tehát az étrend helyes megválasztása (megváltoztatása) és a szervezet tápanyagigényének megfelelő táplálékkiegészítők használata.

A diabetikus anyagcsere normalizálásában a C-vitamin, a B-vitaminok, az E-vitamin és a króm alapvető tápanyagok. Ezek révén a hasnyálmirigy, a máj és az érfalak milliónyi sejtjében elegendő mennyiségű „biológiai üzemanyag” áll rendelkezésre. Ez egyben a legjobb módszer, nemcsak a diabétesz, hanem a keringési-rendszer elváltozásainak megelőzésére is.
(A valós tápanyagigényről egy másik menüpontban külön is szó lesz, itt csak annyit, hogy a C-vitamin szükséges mennyisége naponta nem kevesebb 1000-2000 mg-nál, ill. afölött mutatkozik megfelelőnek, B-vitaminokat 50 mg-os B-KOMPLEX formájában érdemes beszerezni, E-vitamint napi 400 NE mennyiségben, szintén komplex formában azaz tartalmaznia kell mind az alfa-, a béta-, delta- és gamma-komponenseket, a króm szükséges mennyisége pedig napi ~120 mikrogramm.)

Több helyen is leírják, hogy mindkét típusu cukorbetegség oka, lehet genetikai eredetü is, vagyis örökölhető. Nincs okom ezt megkérdőjelezni, de megjegyezem, hogy génhiba esetén is ugyanúgy eredményre vezet a króm (és az emlitett vitaminok) pótlása és vele egyidejüleg a finomitott szénhidrátok (liszt, cukor) elhagyása. Ez a tény pedig azt mutatja, hogy a diabétesz létrejöttében a táplálkozásnaknak minden másnál nagyobb szerepe van.

Az élelmiszerek ipari méretekben történő feldolgozása az élelmiszerek tápanyaghiányának a legfőbb oka.

A finomitott szénhidrátok gyártása, alig száz évvel ezelőttig nyúlik vissza. Cukorbetegség (is) azóta létezik, tehát az öröklődése könnyen visszakövethető, hiszen mindössze néhány generációról van szó.
Jellemzően és nemcsak a cukorbetegség kapcsán, mindig amerikai példákkal dobálóznak, ahol, köztudottan a világon a legtöbb elhizott ember él. Magyarországon tudtommal semmilyen felmérés nem történt. Még az is megeshet hogy a cukorbetegség is csak az amerikaiak körében öröklődik….(?)
(Egyébként, a magyarországi cukorgyártás meghonosításának az esztendeje 1830. A lisztek finomítása még később kezdődött.)

Alapvetően elhibázott az ú.n. nyugati típusu táplálkozási ajánlás általánosan elfogadott arányai, amely a szervezetünknek ill. a sejtjeinknek a sok-sok évezred-évmillió alatt kialakult igényeit nem, vagy tévesen veszi figyelembe: Messze több szénhidrát fogyasztását írja elő és ugyanakkor a szükségesnél lényegesen kevesebb fehérjebevitelt enged. E kettő ajánlott mennyiségének éppen a forditottja lenne megfelelő, azaz mintegy 40-45 energia-százalék fehérje és zsiradék- és 15-20%-nál nem több szénhidrát napi bevitele. Persze, ezt se lehet egyformán mindenkire ráhúzni, hiszen a valós szükséglet több tényezőnek a függvénye, mint pl a kor, egészségi állapot, stb. Ám mielőtt az itt megadott értékeken bárki elszörnyűlködne, pl merthogy a zsír hizlal, nos nem, nem a zsír hizlal. Az elhizás legfőbb oka a magas inzulinszint, s amellett a rossz emésztés, ami pedig a legtöbb esetben éppen a zsiradék hiánya miatt rossz. (Lásd az “Az emésztésről hitelesen” menüpont alatt.)

Az elhizás és a diabétesz egymással szoros kapcsolatban állnak, hiszen az elhizáshoz is a folyamatosan magas inzulinszint vezet és ugyanannak a következménye a II-es típusú cukorbetegség is. Jóllehet nem minden cukorbeteg túlsúlyos, de igensok kövér ember diabéteszes és a többi is mind, halad afelé.

Súlycsökkenést csak a helyes táplálkozás hozhat. A csodakészítmények amelyek önmagukban igérnek fogyást, inkább csak a pénztárcánkra gyakorolnak majd ilyetén hatást….

A zsírokról érdemes egy kicsit részletesebben is szót ejteni….

Szinte valamennyi természetes zsírsav úgynevezett cisz-konfigurációban fordul elő, azaz a szénatomokon lévő hidrogénatomok a molekulának ugyanazon az oldalán találhatók. Ez olyan alakzat, amely “illik” a szervezetünk sejtjeihez, s így lehetővé válik hogy a zsírok kifejtsék fontos biológiai tevékenységüket. Sajnos, éppen ezt a lényegi jelentőségű cisz-konfigurációt teszik tönkre a modern feldolgozó eljárások, mint a hevítés, a fehérítés, a szagtalanítás és a hidrogénezés. Ezek miatt, az egészséges cisz-konfiguráció átváltozik: egészségkárosító transz-konfigurációvá alakul.

Az átalakulás után a hidrogénatomok a zsírsavmolekula szembenlévő oldalán helyezkednek el, s ekkor a molekula kiegyenesedik. A transz-zsírok a sejtmembránt áteresztővé teszik, amiáltal a sejt anyagcseréje felbomlik, a mérgezőanyagok könnyü behatolása lehetővé válik. A sejtmembránba épült transz-zsír rendellenes sejtműködést okoz, amely szív- és érrendszeri, rákos- és egyéb megbetegedésekhez vezethet, s a cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszik.

A hidrogénezett étolajok és a margarinok, eleve transzzsírok!
Nemcsak a sok szénhidrátfogyasztás miatti folyamatosan magas inzulinszint okoz(hat) cukorbetegséget és elhizást, hanem a zsírsavak arányának a fölborulása is!

Az olyan étrend, amely csak omega6 zsírsavat juttat a szervezetbe, az erek sejtjeinek a membránját merevvé rideggé változtatja. Emiatt az érfal képtelen tágulni. Mi fog történni? Magasabbá válik a vérnyomás, azért, hogy mégis, továbbra is hozzájussanak a szervek a vérhez. Vagyis a magasvérnyomás egyik leggyakoribb oka az omega6 zsírsav, ami a napraforgóolajban van. De, mindenegyes bolti élelmiszerben is, omega6 zsírsav van! S a margarin is, tiszta omega6 zsírsavból áll!

A sejtek membránját zsírsavak alkotják, amelyből ~50% telitettzsír.
A szervezetünkben minden folyamat olyan mint a mérleg; mindkét serpenyőben a másikkal ellentétesen ható anyag helyezkedik el. (Lásd pl az E- és a K-vitamint. Ezek egy pár. Az E-vitamin a vér folyósságáért felel, a K-vitamin pedig a vér alvadásáért. E két vitamin egyensúlya eredményezi a vér normális viszkozitását.) A zsírsavak esetében az egyik serpenyőben az omega6, a másikban az omega3 van. A két zsírsav között élettanilag az a különbség, hogy az omega6 ridegebbé, merevebbé teszi a sejtmembránt, segíti a zsírlerakódást, növeli a triglicerid-szintet és a gyulladásokat is. Az omega3 viszont rugalmasabbá teszi a sejtmembránt, csökkenti a zsírlerakódást, a triglicerid-szintet és a gyulladásokat is. A kettő egyensúlya teremti meg az optimális feltételt a sejtmembrán- és azzal együtt a sejt megfelelő működéséhez. (Csak megjegyzem, hogy a káros vérzsírnak mondott trigliceridnek is megvan a maga feladata a szervezetben, problémát csak a normálistól jelentősen eltérő szintje okoz. Hasonlóan ahhoz, ahogyan az üldözött szabadgyököknek is létjogosultsága, feladata van. Ha sikerülne kiirtani még az írmagját is, annak a a következménye akár az életünk végét is jelenthetné. – A szabadgyökökről szól a “Szabadgyökök és antioxidánsok” menüpont.)

A vérzsír jellemzőit az elfogyasztott zsiradék zsírsavainak a mennyisége és az aránya befolyásolja!

Dr. Hummel Zoltán szavait idézem:

“A kukorica és a szója jól szolgálja a tehenek esetében a tej hozamnövelését, de a husmennyiség növelésére is hatékony. Egyre több kukoricát, szóját és buzát vetettek ill. vetnek be az állatok takarmányozására. Mi a baj ezekkel a takarmányokkal? Az, hogy szinte csak omega6 zsírsavat tartalmaznak, nincs, vagy alig van bennük omega3! Élettanilag az a különbség a kétféle zsírsav között, hogy az omega6 ridegebbé, merevebbé teszi a sejtmembránt, segíti a zsírlerakódást, növeli a triglicerid-szintet és a gyulladásokat. Az omega3 pedig rugalmasabbá teszi a sejtmembránt, csökkenti a zsírszövetet és csökkenti a triglicerid-szintet és a gyulladásokat. …. (A szervezetünk folyamatai, működése, megannyi apró mérlegként is fölfogható: A jelen esetben a két zsírsav közül az omega6 az egyik, míg a párja, az omega3 a másik kis serpenyőben van. – Szerk. Szennai.) Ha az állatok takarmányában, arányában sokkal több az omega-6 az omega-3 hoz képest, akkor a tej és a hús és a tojás se fog elég omega3-at tartalmazni. Ha a húsban és a tojásban kevés az omega3, akkor nagyobb az esélye a zsirszövetünk növelésének, mintha a réten füvet legelésző állatokból készült ételeket ennénk. Ráadásul a magas omega6-tartalmu olajokat még hidrogénezik is. ….
A margarint napraforgó olajból készítik. A napraforgóolaj hetvenszer több omega6-ot tartalmaz mint omega3-at. A fejlett ipari országok közül nálunk a leggyakoribb a szívinfarktus és a túlsúlyosság. Ennek a(z egyik – Szerk. Szennai) tudományos magyarázata, az ételek magas omega6/omega3 aránya. (Azaz a túl magas omega6-tartalma az omega3-hoz képset. – Szerk. Szennai.)
Hogyan javithatunk táplálékaink omega3/omega6 arányán? …. Úgy, hogy a növényi táplálékainknál (is) odafigyelünk a több omega3-at tartalmazó növényi eredetü ételekre. Például a lenben magas az omega3. Együnk több lenolajat tartalmazó ételt. Ne napraforgóolajat, hanem ahelyett inkább a magasabb omega3-tartalmu repceolajat használjuk. …. Tehát ha nem akarunk túlsúlyosak lenni, akkor nem elég azt figyelnünk hogy ne együnk sok finomitott szénhidrátot (cukrot és fehérlisztet tartalmazó ételeket), mert már a magokra és az állatok szemestakarmányára is oda kellene figyelnünk.”

Tehát úgy a telitett-, mint a telítetlen zsírsavak (omega3-6-9) nagyon fontosak a sejtépítésben. A linolsav (omega6) és a linolénsav (omega3) azomban 50 fok felett oxidálódik.

Sütés-főzésre a telitettzsírok (főképpen állati eredetü zsírok, kókuszzsír) és az egyszeresen telitetlen zsírsavat (olajsav, másnéven omega9) tartalmazó olajok alkalmasak. (Előbbi akár 200 fokig stabil, míg az olajsav legföljebb 160 fokig, de 120 fokig biztosan.) Az olivaolaj és a repceolaj gazdag olajsavban (omega9). A többszörösen telitetlen zsírsavakat tartalmazó olajokat viszont, (az oliván és a repcén kívül az összes többi ilyen,) nem szabad 50 fok fölé hevíteni.

A bolti olajok többsége finomitott vagy hidrogénezett, tehát eleve káros a sejtjeinkre. Az általánosan használt napraforgóolajat pedig, (amely zömmel többszörösen telitetlen zsírsavakat – ~80%-ban linolsavat másnéven omega6-ot – tartalmaz,) egyéb ok miatt is kerülni kellene:
A szervezetünk minden szempontból egyensúlyra törekszik. Így van ez a sokféle zsírsav esetében is, vagyis fontos a zsírsavak egymáshoz viszonyitott aránya: Az olajsav (omega9), a linolsav (omega6) és a linolénsav (omega3) 1:1:1 aránya tekinthető normálisnak. Azok szervezetébe akik csak napraforgóolajat használnak, csak omega6 típusu zsírsav kerül, ami miatt egyensúlyról szó sem lehet, s így hosszabb távon a szervezet normális működése megbomlik, teret engedve számos betegségnek, mint amilyen a cukorbetegség is pl, de az omega6 zsírsav a párja nélkül (omega3 nélkül) erősen érösszehúzó hatásu is, vagyis magasabb vérnyomást kell a szívnek produkálnia ahhoz hogy a szerveket elláthassa.

(Omega3 típusu zsírsav van a halolajban. Alfalinolénsav, mely szintén omega3 zsírsav, legnagyobb mennyiségben a lenmagolajban van.
Csak “kezeletlen” vagyis hidegensajtolt növényi olajokat érdemes venni. Tudni kell azomban, hogy a semmilyen módon nem kezelt olajok romlandók és csak hűtőben/mélyhűtőben tarthatók el hosszab ideig.)

Diéták

Különböző irányzatok alakultak ki, nagyon sokféle diéta létezik. Jellemzően azomban, a szervezet igényeit figyelmen kívül hagyják, ezért hosszutávon az egészséget nem szolgálják. Egyetlen kivételt tennék mindössze, amely hozzásegíthet akár a megelőzéshez, vagy a gyógyuláshoz is. Ez a LOWCARB, amely a szénhidrátoknak napi 72 g mennyiségét ajánlja és a fehérjéknek, zsíroknak és a zöldségeknek a fogyasztására bátorit.

Szem előtt tartva a fentieket, vagyis a tápanyagok ill. ételek mennyiségének és arányainak helyes megválasztásával, a fontos tápanyagok rendszeres pótlásával és ezek következetes betartásával nemcsak megelőzhető a diabétesz, hanem véglegesen meg is gyógyítható!

S íme még néhány szempont amit érdemes betartani a siker érdekében:
Csökkenti az ételek glikémiás indexét 2-3 evőkanálnyi citrom leve.
Hasonló hatással bír a rost is. (A rostok a táplálkozás fontos része. Naponta 30-40 g rost ideális. Bélbetegségekben azomban a rostok fogyasztása nem előnyös.)
A zsír is mérsékli az ételek GI-jét. Egy-egy főétkezés optimális zsírtartalma testsúlykilogrammonként ~1 g. Ez a mennyiség jól működteti az emésztést is. (A zsíroknak az emésztésre gyakorolt hatásáról fontos információ van az “Az emésztésről, hitelesen” menüpont alatt.)
Reggelire, előnyösebb a nagyobb fehérjetartalmu ételeket választani, több szempontból is. Egyrészt, mert a sejtek inzulinérzéklenysége reggel kisebb mint a nap többi szakában és ezért a reggel fogyasztott szénhidrát a vér inzulinszintjét hosszabb időn át tartja magasan. Másrészt, mert ha a szénhidrátokat fehérjékkel együtt fogyasztjuk, ugyancsak csökken a glikémiás index.
A szénhidrátokból az alacsonyabb glikémiás indexűeket kell választani, de a szénhidrátban dúsabb ételeket jobb a nap későbbi részében elkölteni.

A cukorbetegség(ek) kezelésének kiegészítésére ajánlható gyógyteák: fehér babhéj (sok szerves krómot tartalmaz); kecskerutafű (erős hatásu!).
A Gymnema sylvestre nevü növény leveleiből készült kivonat szintén alkalmas a cukorbetegségek kezelésének a kiegészítésésre. Felőle itt lehet tájékozódni: http://www.vitamin-abc.eu/hirek/gymnema-szilver-a-cukor-es-szenhidrat-felszivodas-blokkolo-noeveny.html
Egy 25 napos program keretében, végleges gyógyulást igér a II-es típusu cukorbetegségből ez a weboldal: http://www.25nap.hu/ Érdemes meglátogatni!
Ehhez a programhoz kapcsolódó újabb hír olvasható itt: http://www.naturhirek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=485&Itemid=296
Valamint Szendi Gábor honlapján a következő cikk: http://www.tenyek-tevhitek.hu/cukorbetegseg-diabetesz-gyogyithato.htm
Ajánlott irodalom:
Dr. Légrády Péter: Tojás, táplálkozás, egészség címü könyve. (A leghitelesebb ismeretanyag az emésztésről.) (A neten is fellelhető: http://www.szamosmiklos.hu/tojaskonyv/)
Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás címü könyve. (A nyugati típusu táplálkozásnak a betegségekkel való kapcsolatáról, az eddig megdönthetetlennek hitt egészségügyi mítoszokról dogmákról kiméletlenül lerántja a leplet.)

Jellemző, hogy a gyógyszeripar mindenféle betegségtünetre kifejleszt valamilyen kemikáliát, “gyógy”-szert, amit aztán úgy hirdet mint a létező legjobb megoldást. Mások, különféle szerkezetekkel igyekeznek hatni a szervezet jelzéseire tüneteire.

Új “technikai vívmányról” ad tájékoztatást az itt olvasható írás: http://napidoktor.hu/cikk/101.14371/Megvan-a-cukorbetegseg-ellenszere
“… egy hatalmas, kolbászbőrhöz hasonlító vékony implantátumot ültetnek be, amelyen az étel felszívódás nélkül továbbhalad a bélrendszer alsóbb szakaszába. …”

A cikk azt sugallja, hogy ezt probléma nélkül meg lehet tenni, vagyis ezután már nem kell majd törődni bajlódni holmi egészségesen táplálkozással, mert e korszakalkotó találmány a cukorbetegségnek a gyógymódja.

Nem tudom, a dr. Légrády Péter vagy dr. Hummel Zoltán, akik minden energiájukat az emésztés folyamatának a jobb megismerésének áldozták, vajon mit szólnának ehhez?

A különbőző bélszakaszok feladata más. A nyombélben szivódnak fel a tápanyagok. Ha emésztetlenül jutnak tovább a vastagbélbe, annak rövid időn belül súlyos következményei lesznek. De ez nem érdekes. A cél a profit! A http://www.tenyek-tevhitek.hu/ oldalon legújabban megjelent “Cliff Kuang: A tészta, nem a szalonna tesz dagivá” cimü cikkből való az alábbi, nagyon szemléletes kép.

A szénhidrátokkal az a probléma, hogy megbolondítják az inzulinszintet, amitől viszont a sejtjeink több zsírt vesznek fel:

Kérem, sziveskedjenek meglátogatni a http://www.tenyek-tevhitek.hu/nem-a-szalonna-hanem-a-teszta-tesz-dagiva.htm weboldalt és elolvasni a “Cliff Kuang: A tészta, nem a szalonna tesz dagivá” cimü cikket!

Szennai László

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: