Gyógynövényekben nagyhatalom lehetnénk

gyogynovenyekAz egész világon mind népszerűbbé válnak a gyógynövények, amelyeknek forgalmát jelenleg évi 12-15 milliárd dollárra becsülik. Legnagyobb fogyasztóik az európai és az ázsiai országok lakói, különösen a legfontosabb exportpiacunk Németország, valamint az Egyesült Államok és Kína. A kiválló természeti lehetőségekkel rendelkező Magyarország előtt komoly lehetőség áll, ugyanakkor régiós szomszédaink is rádöbbentek a piaci résre és hamar lemaradhatunk a versenyben.

Magyarország a 20. században – egészen a nyolcvanas évekig –, , számított, az egész európai piac hatvan százalékát látta el a magyar gyógynövény-szegmens. A kedvező természeti viszonyoknak köszönhetően ugyanis hazánkban mintegy 330 gyógynövényfajta él, világviszonylatban még mindig előkelő helyen vagyunk a termesztett fajták számának terén. A termesztett és gyűjtött növények mintegy hetven százalékát exportálják, elsősorban Spanyolországba, Németországba.

Több mint 300 fajta gyógynövény terem Magyarországon – Kép: SXC

Ma azonban a gyógynövény termesztésre használt termőterület csak alig 20 ezer hektár, és ebből az élelmiszeriparban nagy tömegben alkalmazott mák és mustár 15 ezer hektárt tesz ki, így a gyógynövények termesztése a korábbi termőterületnek (42 ezer hektár) csupán a töredékén folyik. Ennek oka a rendszerváltás után a termőterületek és a tőke szerencsétlen újraelosztása, amelynek során nem alakult ki erős hazai termelői kör.

Kereslet ugyanakkor lenne a magyar gyógynövényekre, mivel mind az európai, mind az amerikai piac feljövőben van, ahogy egyre többen fordulnak a gyógynövényekkel folytatott hagyományos gyógyászat felé. Mégis kevesen vállalkoznak gyógynövénytermesztésre, míg a meglévő gazdálkodók egy része a kedvezőtlen időjárási körülmények, vagy a szegmensben romló támogatási körülmények következtében inkább felhagyott a termesztéssel.

csipkebogyo

Közben a régióban egyre több ország, így Románia és Lengyelország is felfigyelt a kialakuló piaci résre és szakértői vélemények szerint mind az európai piacon, mind a hazai piacon komoly versenytársakként jelenhetnek meg. A hazai termelés kiszorul az európai piacról, mert egyrészt magasak a közterhek, de másrészt drágák vagyunk. Bulgáriában egy átlagos nyári napon mért 40 Celsius fokos hőmérsékleten egy sátor alatt is megszáradnak a növények, addig itthon szárítóra van szükség, ami növeli a költségeket

Míg a 90-es években mintegy 35-40 ezer tonna gyógynövénydrogot állítottak elő hazánkban, addig a mostani mennyiség a szakemberek becslése szerint már jóval 30 ezer tonna alatt van. A gyógynövénygyűjtés és termesztés termelési értéke éves szinten mintegy 10 milliárd forintot tesz ki. A gyógynövényteák, gyógytermékek és más gyógynövény alapanyagú készítmények, például étrend-kiegészítők összforgalma éves szinten Magyarországon mintegy 50 milliárd forint körül mozog.

A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán mintegy 50-100 vállalkozás működik. A gyógynövénygyűjtésben jelenleg mintegy 5-8 ezer ember vesz részt Magyarországon. Az ország egész területén gyűjtik például a vadgesztenyét, az Északi-középhegységben a csipkebogyót, ugyanitt valamint az Alföldön a cickafarkfüvet, Dél-Magyarországon az aranyvesszőfüvet, a csalánt pedig Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg a kamillát és a fehér ürmöt az Alföldön gyűjtik be. A gyógynövények közül pedig elsősorban a mákot, a koriandert, az édesköményt, az ánizst és a kamillát termesztik.

gyomber

A gyógynövények elsődleges feldolgozását végző és a késztermékeket előállító üzemekben mintegy 2000 ember dolgozik Magyarországon. Az utóbbi időben az ágazat kivitele jelentősen, mintegy 20-25 százalékkal esett vissza, főként az éles piaci verseny miatt. Ezért a magyar gyógynövények piaci részesedése a hagyományos felvevőpiacokon – például Németország, Olaszország, Ausztria és Franciaország – csökkent. Így Magyarország gyógynövény-kivitele most mintegy 6-7 ezer tonna körül van.

Halnagyhatalom lehet Magyarország
Édesvízi halnagyhatalommá válhat Magyarország, ha a vállalásoknak megfelelően használjuk fel az EU illetékes pályázatain elnyert támogatásokat. A vizsgált több mint 150 eddig elindított halászati projekt összértéke meghaladja a 7,8 milliárd forintot. A magyar termelésben a ponty mögött már második helyen áll az afrikai harcsa. Az egészen pontosan 34,3 millió eurós keretet 2013 végéig minden valószínűséggel kihasználják a magyar termelők, így a halgazdaság lehet az egyik olyan ágazat, amely 100 százalékos abszorpciót produkálva, összesen mintegy 47 milliárd forint beruházást valósít meg az ágazatban.

Az ágazat fejlesztéséhez a jogszabályi háttér megalkotása mellett több milliárd – egyes becslések szerint akár 10 milliárd – forint is kellene. Ez sokak szerint leginkább uniós és állami pénzek bevonását jelentené. Főként a szárító és feldolgozó kapacitást kellene modernizálni, korszerűsíteni. A magyar gyógynövénykivitel ugyanis általában alapanyagexportot jelent, a fejlesztéssel pedig a feldolgozottsági fokot lehetne növelni, azaz nagyobb hozzáadott-értékű árut termelni. A fejlesztéseket kiválóan össze lehetne kötni megújuló energiaforrások telepítésével – így a szárítókat működtethetné napenergia is. A gyógynövénytermesztés ezenfelül kitörési pontot jelenthetne a foglalkoztatáspolitikában is, mivel nehezen gépesíthető és komoly élőmunka-igénye van. Még 2004-ben is becslések szerint 60-70 ezer embert foglalkoztatott a szegmens, szemben a jelenlegi 5-8 ezer foglalkoztatottal.

A szakértők szerint kitörési pont lehetne az ágazat számára még az úgynevezett organikus termesztés, a biogazdálkodás arányának növelése is.

A jogszabályi hátteret is módosítani kellene. Egy még a korábbi kormányzati ciklusban hozott jogszabályváltozás ugyanis ellehetetlenítette a szabadföldi és erdei gyűjtést. A gyógynövények gyűjtését a legszegényebb, legkisebb keresetű, vagy éppen segélyből élő vidéki réteg végezte. A 2007-es jogszabály-módosítás azonban kötelezővé tette az ilyen kiegészítő tevékenységből származó jövedelem járulékkötelessé tételét.

„Zöld hullám” a gyógyászatban
A múlt század második felében sok tekintetben fordulat állt be a lakosság érdeklődésében, preferenciáiban a gyógyításra használt készítményekkel kapcsolatban. A jelenség a technikailag fejlett országokból indult ki. A magasan technizált világban általános életstílussal szemben nőni kezdett a lakosság érdeklődése minden iránt, ami természetes, természet-közeli. Hasonló trendváltás jelei kezdtek megjelenni az 1970-es évektől az orvoslás és gyógyszerelés területén is. Az egyre fejlettebb technikai eszközöket és gyógyszereket alkalmazó evidencia-alapú orvoslás mellett erősödni kezdtek az alternatív orvoslási irányzatok (homeopátia, antropozófia), diagnosztikai és kezelési eljárások (fizioterápia, balneoterápia, manuálterápia, a gyógymasszázs különböző válfajai, aromaterápia, akupunktúra, akupresszúra) és szerek (gyógy-, és aromanövények, egyes állati eredetű termékek, ásványi anyagok), tulajdonképpen „minden, ami természetes és nem szintetikus”. Szinte divatszerűen erősödik az ázsiai tradicionális orvoslási rendszerek európai befolyása, és más kontinensekről származó, Európában eddig ismeretlen gyógynövények alkalmazása is.
Az amerikai kontinensen és Európa-szerte ma már a felnőtt lakosság nagyon jelentős hányada (kórképtől függően 30-80%-a) veszi igénybe ezeket az irányzatokat, eljárásokat és az általuk alkalmazott szereket. Az alkalmazott eljárások és szerek rangsorában a fitoterápia a leggyakrabban alkalmazottak között van. Magyarországon, ahol a zöld hullám mintegy 20 éves késéssel jelentkezett, az úgynevezett „természetgyógyászat” kereteiben történt meg ezeknek az irányzatoknak a legitimációja. (20). A gyógynövények terápiás alkalmazását (fitoterápia) is ide sorolták be, ami csak részben tekinthető helyes megoldásnak. Azzal, hogy a szabályozás a fitoterápiát is a természetgyógyászati módszerek, sőt azon belül is az orvosi diploma nélkül is gyakorolható terápiás eljárások közé sorolta, a növényi eredetű termékek indokolatlan hátrányba kerültek a konzervatív orvoslás alapjául szolgáló szintetikumokkal szemben. A fitoterápia nem kellően dokumentált alternatív módszerré történő lefokozása még a szintetikus gyógyszerekkel azonos szinten bizonyított hatásosságú növényi gyógyszereket is a gyógyászati eszköztár (sok orvos által teljesen figyelmen kívül hagyott) perifériájára tolta.
Forrás: Csupor Dezső, Szendrei Kálmán: Gyógynövény-eredetű termékek és jogi szabályozásuk hazánkban és a világ más részeinhttp://www.piacesprofit.hu

Címkék: , , , ,

5 hozzászólás to “Gyógynövényekben nagyhatalom lehetnénk”

  1. Lekrinszki Helga Says:

    T.Domonyi Károly!
    Megtisztel, hogy felhasználta a cikkéhez a fotómat, de szeretném megkérni, mint ahogy a cikk írásához felhasznált irodalmat is megjelölte forrásként, a kép esetében is tegye ezt meg. Ha ez nem megoldható, kérem távolítsa el a fotómat az oldalról.
    Üdvözlettel:
    Lekrinszki Helga
    http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/07/gyogynovenyek-feldolgozva.html

    • arieshu Says:

      Kedves Lekrinszki Helga!
      Szeretném megkérni, hogy a cikk pontos címét adja meg, mivel több száz bloggal és weblappal rendelkezem, így nehéz lenne ezt megtalálni.
      Köszönettel: DK

  2. Lekrinszki Helga Says:

    T.Domonyi Károly,
    a hivatkozott cikk
    https://magyargyogynovenyek.wordpress.com/2013/01/26/gyogynovenyekben-nagyhatalom-lehetnenk/
    a cikkhez felhasznált fotó linkje
    http://ezmegaz-krinsz.blogspot.hu/2012/07/gyogynovenyek-feldolgozva.html
    Üdv
    LH

  3. Lekrinszki Helga Says:

    T.Domonyi Károly,
    Köszönöm a korrekt hozzáállást, nagyon ritka manapság.
    Üdvözlettel:
    Lekrinszki Helga

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: